• Főoldal
  • Keresés
  • Hírfolyam
  • Ügyfélportál
Feltöltés
Bejelentkezés vagy Regisztráció
0
Feltöltés

Tudomány - május 15 - Mi történt ezen a napon?! (ID: 363019)

  • Főoldal
  • Kapcsolódó Hely
  • Hozzászólások 0
  • prev
  • next
  • Jelentés
  • Könyvjelző
  • Megosztás
  • Hozzászólás
  • prev
  • next
Cím

Tudomány - május 15 - Mi történt ezen a napon?!

Kategória
  • Általános Bejegyzés
Tartalom

 Mi történt ezen a napon?! - május 15.
 
1.
2007 - Az Egyesült Államok bejelenti, hogy felbocsátják a New Horizons űrszondát a Plútó felé.

2.
1718 - James Puckle szabadalmaztatja az első géppuskát

3.
1970 - Vénusz-5 űrszonda sikeresen megérkezik a Vénuszra és adatokat küld vissza a Földre

4.
1829 - Az első modern börtönmegfigyelési rendszer bevezetése a Pentonville Prison-ben Londonban.

5.
1958 - Szputnyik 3 indítása, a Szovjetunió harmadik mesterséges műholdja.

6.
2022 - James Webb űrteleszkóp sikeres felbocsátása.

7.
2023 - Az első emberes Mars-expedíció bejelentése a NASA által.

8.
1955 - Az első sikeres szervátültetés, egy veseátültetés, Bostonban.

1.

 
2007 - Az Egyesült Államok bejelenti, hogy felbocsátják a New Horizons űrszondát a Plútó felé.
 
2007-ben az Egyesült Államok bejelentette a New Horizons űrszonda felbocsátását, amely a Plútó és két holdja, Charon és Styx felfedezésére indult. Ez az esemény jelentős mérföldkő volt az űrkutatás történetében, mivel a New Horizons volt az első űrszonda, amelynek célja a Naprendszer legtávolabbi bolygójának, a Plútónak a tanulmányozása volt.
 
A New Horizons űrszonda 2006. január 19-én indult útnak Cape Canaveralből, egy Lockheed Martin Atlas V rakétával. A NASA által kifejlesztett és irányított űrszonda célja az volt, hogy a Plútó közelében elhaladva részletes térképet készítsen a törpebolygó felszínéről, és információkat gyűjtsön annak atmoszférájáról, összetételéről és környezetéről.
 
A New Horizons sikeresen elérte a Plútó környékét 2015. július 14-én, és közel haladt el a bolygó mellett, mindössze 12 500 kilométeres távolságra annak felszínétől. A űrszonda több mint hat hónapon keresztül gyűjtött adatokat a Plútó és holdjainak összetételéről, geológiájáról és légköréről, és ezek az adatok jelentősen hozzájárultak a Plútóval kapcsolatos ismereteink kibővítéséhez.
 
A New Horizons küldetése tovább folytatódott a Plútó elhagyása után, amikor a szonda további objektumokat kezdett tanulmányozni a Kuiper-övben. 2019. január 1-jén a New Horizons sikeresen elhaladt az ősi, kisbolygó szerű objektum, az Arrokoth (korábban Ultima Thule) mellett, tovább növelve az emberiség tudását a Naprendszer peremén található égitestekről. A New Horizons küldetése még mindig folytatódik, és további izgalmas felfedezéseket ígér a jövőben.
 
2.
 
1718 - James Puckle szabadalmaztatja az első géppuskát
 
1718-ban James Puckle, egy angol ügyvéd és feltaláló, szabadalmaztatta az első géppuskát, amelyet később "Puckle Gun"-ként ismertek. Ez a fegyver az első ismert gyors tüzelésű ágyú volt, amely képes volt több lövést leadni egymás után, így megelőzve korát a harctéri technológia terén. A Puckle Gun egy forgó hengerrel rendelkezett, amely lehetővé tette, hogy a katonák gyorsan újratölthessék a fegyvert, és ezáltal gyorsabb tüzelést érjenek el a hagyományos muskétákhoz képest.
 
A fegyver két különböző típusú lövedéket használhatott: az egyik típus a keresztény ellenfelek ellen készült kerek lövedék, míg a másik, négyzet alakú lövedék a muzulmán ellenfelek ellen lett tervezve, mivel Puckle úgy vélte, hogy ez nagyobb sérülést okoz. Bár a Puckle Gun forradalmi ötlet volt, nem vált széles körben használt fegyverré. A technológiai korlátok és a fegyver komplexitása miatt nem sikerült elérnie a tömeges gyártást és elterjedést.
 
Ennek ellenére a Puckle Gun fontos lépés volt a fegyverfejlesztés történetében, és előfutára volt a későbbi géppuskáknak, amelyek jelentős szerepet játszottak a 19. és 20. századi harctereken. Puckle találmánya megmutatta, hogy a gyors tüzelésű fegyverek jelentős taktikai előnyt jelenthetnek, és inspirációt nyújtott a későbbi mérnökök és feltalálók számára, akik továbbfejlesztették a koncepciót.
 
3.
 
1970 - Vénusz-5 űrszonda sikeresen megérkezik a Vénuszra és adatokat küld vissza a Földre
 
1970-ben a Szovjetunió sikeresen eljuttatta a Vénusz-5 űrszondát a Vénusz bolygóhoz, amely jelentős áttörést hozott a bolygókutatás terén. A Vénusz-5 volt az ötödik szovjet űrszonda, amelyet a Vénusz felé indítottak, és egyik első olyan eszköz, amely részletes adatokat gyűjtött a bolygó légköréről és felszínéről.
 
A Vénusz-5 űrszondát 1969. január 5-én indították el egy Proton-K rakétával a Bajkonur űrrepülőtérről. Az űrszonda sikeresen megközelítette a Vénusz bolygót, és 1970. május 16-án belépett annak légkörébe. Az űrszonda különféle tudományos műszereket vitt magával, amelyek segítségével adatokat gyűjtött a Vénusz légkörének összetételéről, hőmérsékletéről és nyomásáról.
 
A Vénusz-5 sikeresen közvetítette ezeket az adatokat a Földre, mielőtt a bolygó sűrű légkörében megsemmisült volna. Az űrszonda által gyűjtött adatok megerősítették, hogy a Vénusz légköre rendkívül sűrű és forró, és nagyrészt szén-dioxidból áll, ami rendkívüli üvegházhatást eredményez. Ezek az információk alapvető fontosságúak voltak a Vénusz megértéséhez és a bolygók közötti összehasonlító kutatásokhoz.
 
A Vénusz-5 küldetése jelentős előrelépést jelentett a szovjet űrprogram számára, és hozzájárult a nemzetközi bolygókutatás fejlődéséhez. A szonda sikeres működése és az általa gyűjtött adatok alapvetően új ismereteket szolgáltattak a Naprendszerünk legforróbb bolygójáról.
 
4.
 
1829 - Az első modern börtönmegfigyelési rendszer bevezetése a Pentonville Prison-ben Londonban
 
1829-ben a londoni Pentonville börtönben bevezették az első modern börtönmegfigyelési rendszert, amely forradalmasította a börtönök működését és az őrizetesek kezelését. A Pentonville börtönt azzal a céllal építették, hogy egy új típusú börtönmodellt valósítson meg, amely a rabok rehabilitációjára és megfigyelésére összpontosít.
 
Az új rendszer lényege a „panoptikon” elvén alapult, amelyet Jeremy Bentham filozófus dolgozott ki. A panoptikon egy körkörös épület, amelynek központjában egy megfigyelőtorony áll, ahonnan az őrök minden cellát láthatnak, míg a rabok nem látják, hogy mikor figyelik őket. Ez a kialakítás lehetővé tette, hogy a rabok úgy érezzék, folyamatosan megfigyelik őket, ami Bentham szerint fegyelmezettebb viselkedésre ösztönözte őket.
 
A Pentonville börtönben ezt a megfigyelési rendszert kombinálták a szigorú elkülönítéssel és a munkaalapú rehabilitációval. A rabokat egyéni cellákban tartották, ahol dolgoztak és imádkoztak, minimális interakcióval más rabokkal. A börtön rendszeresen ellenőrizte a rabok viselkedését és előrehaladását, és igyekezett őket visszavezetni a társadalomba a büntetésük letöltése után.
 
Ez az új megközelítés jelentős hatással volt a börtönrendszerek fejlődésére világszerte. A Pentonville modell alapján számos más ország is átalakította börtönrendszerét, és bevezették a megfigyelésen és rehabilitáción alapuló módszereket. Az első modern börtönmegfigyelési rendszer bevezetése a Pentonville börtönben mérföldkő volt a büntetés-végrehajtás történetében, és alapvetően megváltoztatta a rabok kezelésének módját.
 
5.
 
1958 - Szputnyik 3 indítása, a Szovjetunió harmadik mesterséges műholdja
 
  1. május 15-én a Szovjetunió sikeresen elindította a Szputnyik 3-at, amely a harmadik mesterséges műhold volt a világűrben. Ez a küldetés része volt a szovjet űrprogram korai szakaszának, amelynek célja az volt, hogy új tudományos adatokat gyűjtsenek a Föld légköréről és az űr környezetéről.

 
A Szputnyik 3 jelentős technológiai fejlesztéseket tartalmazott az előző Szputnyik műholdakhoz képest. A műhold több tudományos műszert vitt magával, amelyek célja a kozmikus sugárzás, a mágneses tér, a mikrometeoritok és a napszél vizsgálata volt. A műhold 1,327 kilogrammos tömegével és 3,57 méter hosszúságával az akkori legnagyobb és legösszetettebb műhold volt.
 
A Szputnyik 3 pályára állítása után számos fontos adatot gyűjtött. Többek között sikerült kimutatnia a Föld mágneses mezejének szerkezetét és a kozmikus sugárzás eloszlását. Ezek az adatok hozzájárultak a tudományos ismeretek bővítéséhez és az űrkutatás fejlődéséhez.
 
A Szputnyik 3 küldetése nemcsak tudományos szempontból volt jelentős, hanem politikai és stratégiai szempontból is. A Szovjetunió ezzel a küldetéssel demonstrálta technológiai és tudományos erejét a világ többi része számára, és tovább erősítette vezető szerepét az űrversenyben az Egyesült Államokkal szemben.
 
A Szputnyik 3 küldetése fontos lépés volt a szovjet űrprogram történetében, és előkészítette az utat a későbbi űrmissziók számára, amelyek tovább bővítették az emberiség ismereteit a világűrről.
 
6.
 
2022 - James Webb űrteleszkóp sikeres felbocsátása
 
  1. december 25-én a James Webb űrteleszkópot sikeresen felbocsátották az űrbe, amely mérföldkőnek számít az űrkutatás történetében. Az Ariane 5 rakétával indított teleszkóp a világűr mélyének tanulmányozására készült, és a Hubble űrteleszkóp utódjaként szolgál, ám annál sokkal nagyobb és fejlettebb műszerekkel rendelkezik.

 
A James Webb űrteleszkóp (JWST) több mint két évtizednyi fejlesztés eredménye, és a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) közös projektje. A teleszkóp fő célja az univerzum korai szakaszainak vizsgálata, beleértve a galaxisok, csillagok és bolygók keletkezését. Az infravörös tartományban végzett megfigyelései révén a JWST képes áthatolni a kozmikus poron, és olyan részleteket is felfedni, amelyek a látható fény teleszkópjai számára láthatatlanok.
 
A JWST egy hatalmas, 6,5 méter átmérőjű fő tükröt hordoz, amely 18 hatszögletű szegmensből áll. Ez a tükör lehetővé teszi a teleszkóp számára, hogy rendkívül finom részleteket észleljen, és nagyon távoli objektumokat is megfigyeljen. A teleszkóp hővédő pajzsa, amely öt rétegből áll, megvédi az érzékeny műszereket a Nap hőjétől, biztosítva a szükséges alacsony hőmérsékletet az infravörös megfigyelésekhez.
 
A JWST várhatóan számos új felfedezést hoz az asztrofizika és a kozmológia területén. A teleszkóp segítségével a tudósok remélik, hogy jobban megérthetik a világegyetem kialakulását, a fekete lyukak működését, valamint a potenciálisan lakható exobolygók tulajdonságait. A James Webb űrteleszkóp felbocsátása új korszakot nyit az űrkutatásban, és az elkövetkező években várhatóan számos áttörést hoz a csillagászatban és az univerzum megértésében.
 
7.
 
2023 - Az első emberes Mars-expedíció bejelentése a NASA által
 
2023-ban a NASA bejelentette az első emberes Mars-expedíció tervét, amely az emberiség történetének egyik legnagyobb űrutazási vállalkozása. A küldetés célja, hogy embereket juttassanak a Marsra, és vissza is hozzák őket, ami hatalmas lépés lenne a bolygóközi utazás és a Naprendszerünk további felfedezése felé.
 
A Mars-expedíció tervezése és előkészítése több évtizedes kutatás és technológiai fejlesztés eredménye. A NASA és partnerei számos olyan technológiát fejlesztettek ki, amelyek elengedhetetlenek egy ilyen hosszú távú és kockázatos küldetés sikeres végrehajtásához. Ezek közé tartozik a mélyűri sugárzás elleni védelem, az élelmiszer- és vízellátás biztosítása, valamint az életfenntartó rendszerek fejlesztése.
 
A bejelentés szerint a küldetés 2030-as évek elejére van ütemezve, és több szakaszból áll majd. Az első szakaszban a szükséges infrastruktúrát és eszközöket fogják a Mars körüli pályára és felszínére juttatni. Ez magában foglalja a leszállóegységeket, a marsjárókat és a lakómodulokat, amelyek biztosítják az űrhajósok biztonságát és életkörülményeit a küldetés során.
 
A második szakaszban az űrhajósok indulnak útnak a Mars felé. Az utazás körülbelül hat-hét hónapig tart, és ezalatt az űrhajósoknak alkalmazkodniuk kell a súlytalansághoz és a hosszú távú űrutazás kihívásaihoz. A Marsra érkezés után az űrhajósok több hónapot töltenek a bolygó felszínén, ahol tudományos kutatásokat végeznek, mintavételeket gyűjtenek, és kipróbálják azokat a technológiákat, amelyek a későbbi, hosszabb távú emberes küldetésekhez szükségesek.
 
A küldetés utolsó szakasza az űrhajósok visszatérése a Földre. A visszaút szintén több hónapot vesz igénybe, és számos kihívással jár, beleértve a Föld légkörébe való visszatérést és a leszállást. A sikeres Mars-expedíció nemcsak a NASA, hanem az egész emberiség számára hatalmas lépést jelentene, megnyitva az utat a Naprendszer további felfedezése és a bolygóközi utazás előtt.
 
8.
 
1955 - Az első sikeres szervátültetés, egy veseátültetés, Bostonban
 
1955-ben történt az orvostudomány egyik legnagyobb áttörése, amikor Bostonban végrehajtották az első sikeres szervátültetést, egy veseátültetést. Az úttörő műtétet Dr. Joseph Murray és csapata végezte a Brigham and Women’s Hospital-ban, amely mérföldkőnek számított a transzplantációs orvoslás történetében.
A páciens egy Richard Herrick nevű fiatal férfi volt, aki súlyos vesebetegségben szenvedett. Donora saját ikertestvére, Ronald Herrick volt, ami különösen fontos volt a műtét sikeréhez. Mivel az ikrek genetikai szempontból azonosak voltak, az immunrendszeri kilökődés esélye minimálisra csökkent, ami akkoriban a szervátültetések legnagyobb kihívása volt.
 
A műtét 1954. december 23-án történt, de a bejelentést és az eredmények publikálását 1955-ben hozták nyilvánosságra. Az operáció során Dr. Murray és csapata sikeresen átültette a vesét Ronaldból Richardba, és a szerv azonnal működni kezdett. Richard Herrick élete jelentősen javult a műtét után, és még nyolc évet élt teljes és egészséges életet.
 
Ez a sikeres szervátültetés óriási előrelépést jelentett az orvostudományban, és megnyitotta az utat a későbbi szervátültetések előtt. A veseátültetés sikere bizonyította, hogy a transzplantáció lehetséges, és hogy megfelelő immunológiai és sebészeti technikákkal sikeresen végrehajtható. Dr. Joseph Murray később Nobel-díjat kapott munkájáért, és a szervátültetés azóta az orvosi gyakorlat szerves részévé vált, évente több ezer életet mentve meg világszerte.
 

Mutass többet! Mutass kevesebbet!
mood_bad
  • Még nem érkezett hozzászólás.
  • Hozzászólás beküldése

    Vélemény, hozzászólás? · Kilépés a válaszból

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Nyilatkozatok

    Általános Szerződési Feltételek megtekintése

    Adatvédelmi Nyilatkozat megtekintése

    Süti Kezelési Tájékoztató (EU)

    Impresszum

    Segítség

    GYIK

     

     

     

    Útmutatók

    Copyright © 2020-2025 mapptic™

    Kosár

    • Facebook
    • Twitter
    • WhatsApp
    • Telegram
    • Pinterest
    • LinkedIn
    • Tumblr
    • VKontakte
    • Mail
    • Copy link
    Süti Hozzájárul Kezelése
    A legjobb oldal élmény érdekében az oldalon sütiket használunk.
    Szükséges sütik Always active
    Ezek a sütik elengedhetetlenek az oldal megfelelő működéséhez
    Preferences
    The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
    Statisztikai
    Ezek a sütik statisztikai elemzések létrehozására tárolódnak The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
    Marketing
    Célzott marketing jellegű sütik
    Manage options Manage services Manage vendors Read more about these purposes
    Részletes beállítások
    {title} {title} {title}